Érkezés
Budapestről Ryanarrel London Stansted átszállással késés és egyéb probléma nélkül érkeztünk Corkba. A városközpontba (Parnel Place) 2,20 Euróért a 225, 226-os buszokkal röpke 20 perc alatt lehet bejutni, az első emberek akikbe botlottunk tehát a buszsofőr, majd a pályaudvari rendész is magyar volt. Nagy örömmel segítettek mindketten, a tömegközlekedéshez elengedhetetlen zöld színű LEAP kártya beszerzésében és feltöltésében.
Előszór is pár szó a városról. Az ország déli részén található, Munster tartományban, Cork megyében. Kb 120.000 lakost számlál és még több turistát és egyetemistát. A várost a Lee folyó szeli három (!) részre. Igen, ettől még különlegesebb, a belváros tulajdonképpen a Lee két ága közötti részen helyezkedik el, ettől olyan trükkös. Ha Dublinban vagy és kicsit eltévedsz nem gond, ha megtalálod a Liffey folyót nyert ügyed van, de Cork megint csak más. Ha nem vagy biztos a dolgodban, soha ne kövesd a folyót, inkább nézz ki magadnak egy különleges épületet, ahova tuti visszatalálsz vagy kérj segítséget valakitől.
https://photos.app.goo.gl/dEKzaSMtXXe9mHDfA Welcome in Cork!
Szállásunkat iskolánk (ACET) segítségével szereztük már fél éve, a Victoria Crosson, Victoria Lodge Residence néven egy egyetemhez közeli diákszállás 4 fős apartmanját foglaltuk el. A lakásban 4 szoba, 4 fürdőszoba és egy felszerelt konyha szolgál otthonunként a következő 2 hétben. Kolléganőmmel Andikával, lányával és a kis 6 éves unokájával lakunk együtt. Az épületegyüttesben zsetonos mosodára is bukkantunk, ami igen praktikus, mivel csak egy hétre pakoltam. A fiatalok sajnos máskor szeretnek aludni mint én, hiszen éjjel 11 órakor élednek, de vagy megszokom és felveszem a ritmust, vagy beszerzek egy pár jobb fajta füldugót! Lehet hogy minket ünnepelnek a tüzijátékkal?
A szállás környékének felfedezése után Egy indiai Aagrah nevű étteremben ettük dugig magunkat. Ez volt az első találkozásom az indiai konyhával, de máris beleszerettem. Természetesen rákot ettem, de igen különleges fűszerezésű szósszal, rizzsel és NAAN nevű indiai kenyérrel. Desszertnek már nem maradt hely. Kiadós sétával zártuk a napot, ránk is fért a pihenés, hiszen 2 órát aludtunk és 15.000 lépést számlált a telefonom.
Mivel augusztus elseje Bank Holiday, így két napos kiránduláson vettünk részt. Első nap a Moheri sziklákat és környékét, hétfőn a Blarney kastélyt és kertjét fedeztük fel. Beszéljenek helyettem a képek!
A Blarney kastélyhoz gyönyörű arborétum is tartozik, valamint egy különleges kert, ahol mérgező növényeket gyűjtenek. Tündérek, boszorkányok, legendák és mítoszok lengik körül ezt a helyet. A kÍvánságlépcsőn ( Wishing Steps) csukott szemmel hátrafelé kell fel és lejönni a csúszós köveken, ha eléggé összpontosítva koncentrálsz közben, akkor kívánságod egy éven belül teljesül. Druidák barlangja, boszorkánykonyha, kedvencek temetője, Seven sisters legendája és megannyi misztikus történet varázsol el bennünket. Teljes kikapcsolódásra és békére lelsz.
A kastélyi tetején találjuk azt a különleges követ, ami akár az egész életünkre (vagy legalábbis a nyilvános szerepléseinkre) hatással lehet.
A legenda szerint ugyanis a Blarney-kő megcsókolása jó szerencsét hoz, sőt még ennél is többet: ékesszólással és meggyőzőképességgel ruház fel minket.
Természetesen számos történet próbálja a kő eredetét felfedni. Az egyik mendemonda szerint Írországba a kereszteshadjáratok idején hozták, így történelmi és szellemi jelentőséggel bír. Egy másik történet szerint ugyanaz a kőzet alkotja, ami a Stonehenge-et is. A királyi családhoz kapcsolódó legendák egyike szerint a kő a skót és angol monarchiában a koronázás alatt használt kőből származik, egy másik sztori viszont úgy véli, hogy Munster királyának ajándékozta köszönetképpen a skót király.
A valóság feltárásában segít a kőzet maga, amelyről a szakértők megállapították, hogy a Írország déli részéről származik. A követ alkotó mészkő a becslések szerint 330 millió éves.
A kő különleges képessége a legenda szerint onnan ered, hogy egy öregasszony, akit Munster királya kimentett egy tóból, azzal hálálta meg a nemes tettet, hogy azt kívánta: ha a király megcsókol egy követ a vár fokán, olyan beszélőkéje legyen, amivel mindenkit levesz a lábáról.
Állítólag I. Erzsébet királynő Anglia nevében tett kísérletet a kastély megszerzésére, ám a vár ura nem volt hajlandó átadni a birtokot. Bár látszólag örömmel odaadta volna, valójában mindig talált valami kifogást, hogy húzza-halassza a dolgot. A sokadik ürügy hallatán Erzsébet már csak legyintett szavaira, mondván "blarney-beszéd az". Azóta a szó azt jelenti: szép szavakkal befolyásolni, megnyerni valakit, kidumálni magunkat.
A követ megcsókolni nem is olyan egyszerű. Háttal ülve neki, a korlátba kapaszkodva kell hátrahajolni, miközben valaki fogja a lábunkat. A turisták persze igyekeznek megadni a módját a csodatévő kő megérintésének, látványos megoldásokkal. Bevallom őszintén, hogy még 20 cm-rel kellett volna hátrébb csúsznom, de nem volt bátorságom a mélység miatt, tehát továbbra se leszek ékesszóló...
Holnap suli!